Befektetés egy bitcoin címbe. Befektetés bitcoinba, bitcoin vásárlás, bitcoin részvény vásárlás


Mészáros R. Tamás Ahogy az ilyenkor lenni szokott, természetesen elindult a spekuláció is, és napról-napra jönnek elő vadabbnál vadabb kriptovalutaalapú befektetési termékek. Eközben a rendszer működését aránylag kevesen látják át, és azt még ők sem tudják, hogy mennyi lehet a kriptovaluták reális értéke. Egyesek szerint ez a Amikor nemrég azon élcelődtünkhogy Mészáros Lőrinc nemzetközi szinten is kiemelkedő befektetési csodát hozott össze, még nem látszott, hogy ben milyen sokan lesznek, akik a felcsúti vállalkozógéniusznál is jóval nagyobbat fognak kaszálni.

Márpedig meglepően sokan lettek: az elmúlt néhány hónapban rengetegen váltak hirtelen milliomossá és milliárdossá, akik a Jóisten és Orbán Viktor helyett a kriptolibertarianizmusnak, a világgazdaság pénzbőségének, illetve annak köszönhetik a vagyonukat, hogy az emberek láthatóan tényleg egyáltalán nem tudják már, mibe fektessék a pénzüket.

Tulipánhagyma-e a bitcoin? | Concorde blog

A bitcoin nevű virtuális pénz árfolyamának brutális megugrásán meggazdagodott szerencsésekről van szó, akik néhány év-hónap alatt szedtek össze irdatlan, bár elég ingatagnak tűnő vagyont. A korai beszállók néhány száz forintnyi befektetéssel csinálhattak tízmilliókat, a legnagyobb játékosok dollármilliárdokkal egyenértékű bitcoinnal rendelkeznek. A nyertesek pedig jórészt nem befektetők és különösen nem a szó klasszikus értelmében vett pénzemberek.

Hanem az állami kontroll nélküli világról ábrándozó pénzügyi szabadságharcos nördök, akik algoritmusokkal akarják felváltani a pénzvilág irányítóit és cápáit, a bankokat és az államot.

Mi az a bitcoin privát kulcs?

Hogy ez mennyire reális, azt egyelőre nehéz megmondani. Az viszont biztos, hogy a bitcoinnak illetve az amögött álló technológiának tartós és jelentős hatása lesz az életünkre. Ha másért nem is, azért mindenképpen, mert az alternatív pénzügyi rendszer értéke az utóbbi hónapokban hatalmasra nőtt, valóságos aranyláz lett úrrá a piacon. A forgalomban lévő virtuális pénzmennyiség elvi értéke több százmilliárd dollárra azaz befektetés egy bitcoin címbe magyar GDP sokszorosára rúg.

A nördök és drogdílerek játszóteréből pedig elérhető befektetési piac lett, ahol ezerrel megy a spekuláció, és amiből a teljesen elszállt árak ellenére mindenki akar egy falatot. A napokban már a határidős bitcoinkereskedés is megindultés nem az internet valami félreeső, sötét bugyraiban, hanem a chicagói tőzsdén. De van már jelzálog-bitcoinozás és bitcoin-jelzálog is, a spekulánsok jó része hitelből üzletel. A pénzvilág fogaskerekei az extraprofit reménye láttán azonnal beindultak, és manapság már szinte minden nap megjelenik egy új, bitcoinhoz kapcsolódó spekulatív pénzügyi termék.

Öreg bankárok naponta jajonganak, hogy közeleg az összeomlás, miközben fiatal bankárok azzal hitegetnek, hogy a jövő megérkezett, és ez lesz a Valójában azonban relatíve kevesen vannak, akik átlátják, hogy mi ez az egész, hogy működik a rendszer, mennyi a bitcoin reális értéke, vagy van-e egyáltalán ilyen. És hogy mégis miért ér ennyit egy kriptovaluta, ami mögött nem igazán van valós gazdasági érték, és amit nem sok mindenre lehet felhasználni jelenleg. Mivel pedig az értékét csak találgatni lehet, a bitcoin-őrület mintha túlment volna minden ésszerű határon.

befektetés egy bitcoin címbe

A pesszimista verzió szerint a pénzvilág megújítása helyett egy klasszikus befektetési lufit sikerült fújni, ami bármelyik pillanatban kipukkadhat, sokmillió dollárnyi valós vagyont elpusztítva. De mi a fene ez az egész? Ha a fentiek nem teljesen világosak, ne magára vessen, mert valóban nem egyszerű dologról van szó.

A bitcoin a legrégebbi, leghíresebb és legnépszerűbb virtuális pénz, egyben viszont az emberi civilizáció monetáris fejlődésének jelenlegi legabsztraktabb terméke. A kirptovaluta befektetés egy bitcoin címbe egy Satoshi Nakomoto álnevű valaki vagy valakik ban, az amerikai pénzügyi válság kitörése után állt elő. Az, hogy ki vagy kik Satoshi Nakamoto, még nem derült ki, bár sok potenciális Nakamoto-jelölt van. Nakamoto a bitcoin megalkotása után befektetés egy bitcoin címbe sokkal kvázi visszavonult, és másokra hagyta a projektet.

A kiindulópont az volt, hogy az amerikai jegybank, a Federal Reserve, a kereskedelmi bankok, illetve maga az állam szemét manipulatív szervezetek, ezért a pénzügyeket fel kell szabadítani az ő befolyásuk és hatalmuk alól. Otthoni munka adatbevitel róma libertárius eszmékből táplálkozó elképzelés központi problémája, hogy a modern készpénz és számlapénz értékét az adja, hogy az állam, illetve a jegybank garantálja ennek befektetés egy bitcoin címbe értékét, és általában véve a pénzrendszer működése és stabilitása az állam és a bankok iránti olykor kényszerű bizalmon alapul.

Ugyanakkor az államok és jegybankjaik hajlamosak visszaélni ezzel a bizalommal, és össze-vissza manipulálni a pénz mennyiségét, értékét, felhasználhatóságát. Miközben a pénz használata amúgy elég költséges és bonyolult dolog, és a legtöbb esetben közvetítőket igényel: bankokat, pénzváltókat, stb. Ennek a kiküszöbölésére Nakamoto megalkotta a virtuális, központi hatalom, manipuláció és közvetítők nélküli pénz tervét, ahol nincsen központi bank és más pénzintézetek, hanem a vásárlók és árusok közvetlenül egymással végezhetnek internetes tranzakciókat, peer-to-peer rendszerben, ahogy mondjuk a BitTorrent is működik.

Ez befektetés egy bitcoin címbe a bitcoin, befektetés egy bitcoin címbe első kriptovaluta, ahol a kripto a kriptográfiát, azaz a titkosítást jelenti, amire a rendszer épül. Ami a dolog prófétái szerint egy teljesen igazságos és részrehajlásmentes A virtuális pénz önmagában persze még nem volt újdonság, ilyenek bőven voltak már korábban is.

A nagy dolog az volt, hogy a feltaláló kriptográfiai megoldások beiktatásával megoldotta, hogy ne lehessen hamisítani, illetve többször elkölteni a virtuális pénzt. Ez utóbbi probléma abból adódik, hogy míg egy fizikai ügyletnél készpénz vagy fémpénz cserél gazdát, addig a virtuális tranzakcióknál csak adathalmazok.

Ezt a banki világban a számlavezetés nevű boszorkánysággal oldják meg, ahol számon tartják, hogy kinek mennyije van, és mikor mennyit költ és kap. A mágikus blokklánc Viszont Nakamoto pont azt akarta, hogy ne legyenek ehhez befektetés egy bitcoin címbe központi elszámolórendszerek a saját libertariánus utópiájában.

befektetés egy bitcoin címbe

Úgyhogy létrehozta a blokkláncot, amelyben központi elszámolás helyett egymástól független, egyenrangú számítógépek tartják nyilván a tranzakciókat. A blokklánc kvázi egy nyilvános főkönyv pénzügyi nyilvántartásamely tartalmazza az összes korábbi bitcoin-ügyletet. Amikor valaki megindít egy bitcoin-átutalást, akkor a program először titkosítja ennek adatait, majd ezt az információcsomagot kiküldi a bitcoin-hálózatba, a hálózatban résztvevő számítógépek ellenőrzik az adatokat, és ha rendben van a csomag, megerősítik a tranzakció megtörténtét.

Erről a blokkláncról a hálózat minden résztvevője tárol egy másolatot, és minden változtatást automatikusan megkap a rendszer összes gépe. A blokklánc alapján tudják ellenőrizni, hogy melyik számlához címhez mennyi pénz tartozik, melyik bitcoin mikor és melyik címek között cserélt gazdát, stb. A láncot úgynevezett bányászok építik: ők a rendszert alkotó gépek, amelyek erőforrásaikat arra használják fel, hogy megoldják a blokklánc bővítéséhez szükséges bonyolult titkosítási műveleteket.

Ezért cserébe minden egyes blokkért, amit ráfűznek a láncra, jutalombitcoinokat kapnak.

Bitcoin befektetés, vásárlás árfolyam kockázata

Így keletkezik az új pénz a rendszerben. Mivel a rendszer véletlenszerűen osztja ki a feladatokat, elvileg nem lehet manipulálni, hogy mi kerül a blokkláncba. Az egyes blokkok pedig megerősítik nemcsak a saját maguk által tárolt tranzakciókat, hanem az összes korábbi blokk integritását is, így a lánc elvileg megbonthatatlan. Tehát nem lehet belőle törölni, csak új tranzakciókat létrehozni.

Persze elméletben nem meghekkelhetetlen egy ilyen rendszer sem, de ez elképesztő erőforrásokat igényelne. Akinek meg a rendelkezésére állnak ezek a számitási kapacitások, az éppen elég pénzt tud csinálni "legális" bányászattal, mig a blokklánc hekkelése az egész rendszert összedönthetné, és ezáltal magát a hekkelést is értelmetlenné tenné. Már ha feltételezzük, hogy a cél a haszonszerzés, és nem a vagyon elpusztítása. Kétkulcsos Az, hogy a rendszer a titkosításra épül, nem azt jelenti, hogy minden titkos benne: az ügyletek adatai nyilvánosak.

Persze ezt nem úgy kell elképzelni, mintha kitennék a netre az ember bankszámlakivonatát: a blokkláncban az utalások virtuális címei szerepelnek, viszont az, hogy ezek a címet kiket takarnak, nem nyilvános.

Ez volt az első kriptovaluta ami Satoshi Nakamotonak hála világszintű elismerésre tudott szert tenni a blokklánc technológia megalkotása után. Sokak szerint a Bitcoinba fektetni legalább olyan jó üzlet lehet, mint pár éve volt az olcsó ingatlan befektetés és sokan előtérbe helyezik az arany befektetéssel szemben. Ennek köszönhetően sokan a Bitcoinra úgy tekintenek, mint a pénzügyi forradalom éllovasára. Maguk a kriptopénzek pl.

Mindenki annyi címet bankszámlát csinál, amennyit akar, minden utaláshoz újat lehet kreálni. Így a valós tulaj nehezen lenyomozható, bár ez sem jelent teljes anonimitást: már elkaptak jó pár, bitcoinnal üzletelő drogdílert.

befektetés egy bitcoin címbe

A titkosítás a virtuális személyazonosság igazolását, és ezáltal a csalások kiküszöbölését szolgálja. A tranzakciók aszimmetrikus titkosítást használnak: ha valaki létrehoz egy bitcoin-címet, akkor ehhez a rendszer generál egy titkos kulcsot, amit csak a tulajdonosa ismer, és egy nyilvános kulcsot, amit mindenki láthat.

A szardínia és a Bitcoin

Ez két hosszú, egyedi kód, amelyek között matematikai összefüggés van. A matematikai összefüggés miatt a nyilvános kulccsal le lehet ellenőrizni, hogy az utaláson szereplő digitális aláírást azzal a titkos kulccsal hozták-e létre, amely az adott fiókhoz tartozik: a rendszer megnézi, hogy a küldő nyilvános kulcsa összepasszol-e a küldemény digitális aláírásával.

Ha igen, jóváhagyja az utalást. Viszont a titkosítást feloldani csak a titkos kulccsal lehet, tehát az utalás adatait nem tudja külső fél módosítani. Ahogy a fogadó nyilvános kulcsát is csak az ő titkos kulcsa nyitja. Az egyes fiókokból való lopás azért így sem lehetetlen, pont a napokban történt  egy elég nagy értékű, több tízmilliárd forintos eset. De az egész bitcoin-sztori legnagyobb botránya is egy hekkeléshez kapcsolódik:  a japán MtGox nevű bitcointőzsde es összeomlásaamikor az akkor forgalomban lévő bitcoinmennyiség 6 százalékát, akkori árfolyamon kb.

Az ügy azóta sem oldódott meg.

How To Buy Bitcoin In 2020 (\u0026 Store It Safely)

Vett egy pizzát 50 milliárd forintért Nakamoto ben vezette be a bitcoint, maga első körben egymilliót bányászott belőle. Ekkor még ismert árfolyama sem volt, az árakat egyéni alkuk alapján alakították, ahogy a régi szép időkben. Aztán szépen, lassan, fokozatosan, de elkezdett befektetés egy bitcoin címbe a mindennapi pénzügyekbe. Az első mérföldkő az volt, amikor a Floridában élő programozó, Laszlo Hanyecz feltételezhetően Hanyecz László tízezer bitcoinért rendelt magának két pizzát.

Mondjuk nem közvetlenül, hanem elküldte a bitcoint valakinek, aki megrendelte neki a pizzát, ami akkor nagyjából 40 dollár volt. A közvetítő nem sokkal később dollárért adott túl a bitcoinvagyonon. Vélhetően ma mindketten verik a fejüket a falba: tízezer bitcoin ma több mint 50 milliárd forintot ér.

Hanyecz később a Wirednek azt mondtanem bánja, a pizza finom volt, bár akkor még csak  ezer dollár körül járt a tízezer bitcoin. Azt azért túlzás lenne állítani, hogy a pizzavásárlás lavinát indított el, ám az tény, hogy azóta elég nagy változások zajlottak le a kriptovalutavilágban. Ma már nemcsak kokaint vagy tigrispéniszt lehet bitcoinnal venni, ahogy annak idején ben a Silk Road nevű online illegális piactéren; hanem sok cég, például a Tesla és a Microsoft is elfogadja a kriptopénzt, és bitcoin-ATM-ekből is jó pár van.

Az online bitcoin-tőzsdék hatalmas forgalmat bonyolítanak, és ezeken nemcsak egész, hanem részbitcoinokat is lehet venni, egészen a bitcoin százmilliomod részéig ez az egység a satoshi, és jelenleg 1 dollár nagyjából satoshit ér.

Ettől függetlenül azért a bitcoin felhasználhatósága ma is erősen korlátos.

befektetés egy bitcoin címbe

Bár a Barclays egy ideje kokettál vele, bankok eddig nem szívesen nyúltak hozzá bár ugye az eredeti feltalálók pont ezt akartákés azok a cégek, amelyek elfogadják, inkább a dolog reklám és PR értéke miatt teszik ezt, nem gondolják ám teljesen komolyan. Az erősen korlátos használati érték viszont sokakat nem tántorít el attól, hogy bitcoint vegyenek. Ezt a bitcoin-amerikai dollár árfolyam hűen tükrözi: a pizzavásárlás idején még nagyjából semmi értéke nem volt a bitcoinnak, nem sokkal, később elején egy amerikai dollárt ért, nyarán tízet, nyarán százat, idén év elejére több mint ezret, őszre ötezret, november végén átlépte a tízezres határt, az utóbbi napokban pedig ezer dollár kb.

Keleti szelek A brutális áremelkedés oka, hogy miközben a bitcoinra vágyók száma jelentősen megnőtt, a kriptopénz mennyisége nem. A keresletet alapvetően három csoport hajtja: A japán kormány hozzáállása mögött az az elképzelés, hogy a gyors adaptációval a szigetország a remény szerint a fintech, azaz a pénzügyi technológia feltörekvő ágazatának egyik központjává válhat. Opciók stratégiája a hírekben utóbbi időben egyébként leginkább a japánok hajtják az árakat , a japán tőzsdéken a legtöbb vásárló helyi magánbefektető, a legtöbb eladó kínai bányász.

A Coin Trade egyik befektetés egy bitcoin címbe bemutatja, hogy okostelefonnal hogyan szerezhet be bitcoinokat egy bitcoin ATM-ből Tokióban, részvény kereskedés opciókkal Satoshi Nakamoto ugyanis úgy programozta a rendszert, hogy a bitcoin bányászás idővel egyre nehezebbé válik, illetve a bányászoknak kiutalt jutalom, azaz a pénzteremtés üteme egyre csökken.

Jelenleg 16,7 millió bitcoin van forgalomban, de a pénzteremtés felső plafonja 21 millió: ha minden a terv szerint megy, ennél a számnál fog megállni a pénzkínálat. Ennek az az oka, hogy Nakamoto befektetés egy bitcoin címbe pont az inflációt akarta kiiktatni, illetve egész pontosan kontrollált keretek közé zárni a kriptopénzével, ennek a legegyszerűbb módja pedig a pénz mennyiségének radikális korlátozása.

Túl jól sikerült az önkorlátozás Ugyanakkor jelenleg ez is a bajok egyik forrása. Kicsit olyan most a bitcoin, mint az aranypénz volt annak idején: mindenkinek ez kell, de a mennyisége fix, úgyhogy az ára növekszik. Másrészt a kínálat szűkössége és a rendszer decentralizáltsága miatt az ár nagyon gyorsan hajlamos változni, amit tetéz, hogy nincs semmiféle központi fogódzkodó, ami alapján meg lehetne állapítani, hogy mennyi a reális értéke.

A bitcoint sem befektetési termékként, sem pénzként nem nagyon lehet beárazni: bár a piacon rengeteg módszer van az értékpapírok és valuták árazására, ezek mind valamilyen reálgazdasági fundamentumokon, azaz a való világból származó gazdasági-pénzügyi mutatókon alapulnak.