Platformok a gyors keresethez. A social media platformok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából

Bevezetés A social media platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak az elmúlt években. E platformoknak — vagy más néven social networköknek — nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmány vonatkozásában idetartozónak tekintjük a videómegosztó portálokat, amelyekre a felhasználók bárki által megtekinthető tartalmakat tölthetnek fel, és azon platformokat, amelyeken a felhasználói tartalom — nemcsak videó, hanem szöveg, kép, linkek, egyéb tartalmak is — alapvetően a felhasználó választotta nyilvánossághoz jut el, ahol aztán továbbterjedhet.

Hogy pontosan értsük: e helyütt azonos megítélés alá helyezzük a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert. Ennek fő oka, hogy tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg.

E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az Európai Unió új AVMS irányelve 1 is közös szabályokat alkot e két eltérő szolgáltatásra: az irányelv hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media platformokon megjelennek. Az államok előtt a platformok vonatkozásában tornyosuló feladat nem csekély: egyszerre kell biztosítani a felhasználók védelmét a beszéd által okozott sérelmekkel szemben, és biztosítani a szólás­szabadság védelmét 4 — e két szempont pedig, mint látni fogjuk, sokszor nehezen egyeztethető össze.

Ráadásul e feladatot különösen nehézzé teszi az a körülmény, hogy a tartalmak, a fel­használói beszéd megítélésének ügyében az állam átengedi a döntőbíró szerepét maguknak a platfor­moknak. A social media platformok és a demokratikus nyilvánosság 2.

A beszéd új formái és a nyilvánosság kiszélesedése A social media platformok vitathatatlanul alapjaiban rendezték át a nyilvánosság szerkezetét. Ezeken a weboldalakon keresztül tömegek tudják véleményüket közzétenni, mások véleményét megismerni, egymással megosztani, kommentálni.

A platformokon közzétett tartalmak nyilvánosságának mértéke több változótól függ: egyebek között a platform méretétől felhasználói számátóla felhasználó ismerősei számától, illetve az adott tartalom mások általi továbbításának megosztásának volumenétől is. Nemcsak a nyilvánossághoz való hozzáférés módja és a nyilvánosság kategóriája változott meg, hanem a közzétett vélemény formája is. Ennek legkézenfekvőbb példája a Facebook like gombja általi véleménynyilvánítás.

1. Így keress extra bevételt otthonról!
2. Kereskedési platformok, a legjobb software az ingyenes online kereskedéshez és befektetéshez - NAGA

A platformon bármely felhasználó véleményezheti az elé kerülő tartalmakat a like gombra kattintással vagy annak megérintésével. A Bland v. Az ügyben a Hampton város seriffjének megválasztását megelőző kampány idején a hivatalt közvetlen választás útján töltötték be a később újraválasztott seriff ellenében indult egy másik jelölt.

Ez utóbbi Facebookon elérhető kampányoldalán a seriff hivatalában dolgozó munkatársak egy része tetszésnyilvánítását fejezte ki a like gomb megnyomásával.

Amikor az újraválasztott seriff ezen dolgozókat nem nevezte ki újból korábbi pozíciójukra, ők pert indítottak egyesülési joguk és szólásszabadságuk megsértésére hivatkozva. A kerületi bíróság elutasította a keresetet, elutasítva a szimbolikus beszéd doktrínájának alkalmazását, ami a social media platformok működését értő szakmai közösségben éles kritikát váltott ki. A munkavállalók érdeke véleményük kinyilvánításában megelőzi a seriff azon érdekét, amely a közösség zavartalan szolgálatához fűződik.

A like gomb alkalmazása valóban értékelhető véleményt hordoz, és ezt a fellebbviteli bíróság helyesen ismerte fel.

A like gomb véleményjellegének kérdése más módon is megközelíthető. Kérdéses, hogy egy platformok a gyors keresethez tartalom linkjének másokkal való megosztása és az azzal kapcsolatos tetszés kinyilvánítása törvényes e a bináris opciókban gyakorolni? z adott esetben jogsértő tartalom újbóli közzétételének számít-e. Egy amerikai ügyben a bíróság ezt elutasította, arra alapozva, hogy a cikk linkjének közzététele nem módosítja a más által közzétett tartalmat, a like pedig szintén nem azonos az újraközléssel.

De ha a like gomb használata vélemény, akkor a szólásszabadság általános korlátai is meg­felelően alkalmazandók vele kapcsolatban. Az Első Alkotmánykiegészítés hatályán kívül pedig az amerikaitól eltérő jogrendszerek e kérdés megítélésekor hangsúlyosabban kezelhetik a sze­mélyiségi jogok védelmének szempontját.

A rágalmazó állítással kapcsolatos like — ami tehát a valótlan és sértő állításokkal való egyetértést fejezi ki — maga is rágalmazónak minősülhet. Egyes kutatások azonban arra következtetnek, hogy a social media, a jellegénél fogva, a felhasználók platformok a gyors keresethez elhallgatását is elősegítheti.

A kutatás szerint azok, akiknek a véleménye nem azonos a többségével, a családi vacsoraasztalnál éppúgy csöndben maradnak, mint a Face­bookon.

Otthoni-pénzkereset Állás

Homályos marad, hogy ez a probléma kezelhető lett volna-e a korábbi kanadai szabályozás szerint. Kanada Legfelső Népszerű internetes bevételek döntése a Crookes v. Newton ügyben 13 ahol a bíróság úgy ítélt, hogy egy cikkben a hiperhivatkozások önmagukban nem képeznek közzétételt fel­veti a kérdést, hogy meddig terjed a véleménynyilvánítás, az újraközlés és a helyeslés határa.

A ­like-olás, a retweetelés vagy az emoji használata tekinthető a véleménynyilvánítás olyan formájának is, amely pozitív cselekvés — nem úgy, mint a hiperhivatkozások —, már amennyiben véleménynyilvánítás.

Oszd meg receptjeidet a Meal Sharing platform segítségével Budapesten! - AppJobs

Nyilvánvaló, hogy a kommunikáció e formái közül a retweetelés állhat a legközelebb a hiperhivatkozás felhasználásához a Crookes-döntés szerintés ezért különbséget kell tenni a véleménynyilvánítások e formái között. A buborék és a platformok használatának más pszichés következményei A szűrőbuborék-elmélet szerint az internetes kapuőrök a társadalmi kohézió gyengülését idézik platformok a gyors keresethez azzal, hogy a felhasználóiknak tetsző, az ő egyetértésükkel találkozó tartalmakat teszik leginkább láthatóvá.

Ezen tartalmak kiválasztása az egyes felhasználókról gyűjtött adatok értékelése nyomán történik, azaz minél több időt tölt valaki egy adott platformon vagy minél inkább képes az adott platform rögzíteni az illető egyéb online aktivitásátaz annál pontosabban lesz képes meghatározni az egyén érdeklődési körébe tartozó tartalmakat, számára pontosan célzott hirdetéseket kínálni, a Facebook esetében pedig összeállítani hírfolyamát news feed.

Az emberi psziché jobban fogadja azon tartalmakat, amelyek a saját véleményét tükrözik vissza, amelyekkel egyetért, a platformok logikája szerint pedig minél inkább ezeket keresi, annál inkább lesz minden más — a véleményét vitató, eltérő álláspont — számára láthatatlanná; ez a Sunstein-féle Daily Me Napi Énamelynek legfontosabb támogatói a social media platformok.

Persze kérdéses, hogy melyek ezek a források.

A social media platformok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából

A felhasználók jó része egyszerre több platformon is aktív, de ezek sokszor hasonló üzleti modell és tartalomrendezési elvek szerint működnek, azaz nem szüntetik meg, sőt inkább kumulálják a buborékhatást. Kérdés továbbá, hogy nem gyengíti-e a több forrásból való tájékozódás lehetőségét az, ha egy platform akkorára nő, hogy az már önmagában kétségessé teszi a sokszínű tájékozódás reális megvalósulását. Ha pedig ehhez hozzátesszük, hogy a Facebooknak második negyedévében 2,23 milliárd aktív havi felhasználója volt, 21 akkor a problémát könnyen globális szintre emelhetjük.

A Facebook üzleti modellje arra épül, hogy a felhasználók minél több személyes adatot, tartalmat osszanak meg, és minél intenzívebb interakciót folytassanak egymással, ehhez pedig bizalom szükséges, amit a szolgáltatás manipulatív módon platformok a gyors keresethez kialakítani a felhasználókban.

Egy, a Facebook által átadott adatok alapján végzett kutatás szerint ez nem is különösebben nehéz. Az érzelmi hatásokat vizsgáló kísérletben ezer Facebook-felhasználó vett részt anélkül, hogy tudott volna róla. A több negatív, szomorú, dühítő tartalommal szembesülő felhasználók maguk is szomorúbbak és dühösebbek lettek közzétett tartalmaik tanúsága szerinta vidámabb tartalmat fogyasztók pedig jókedvűbbek. A social media mint közfórum A social media platformok minden negatív jelenség ellenére a nyilvános kommunikáció színterei.

Ez a kommunikáció osztozik a szólásszabadság általános korlátaiban, 28 illetve támogatja, előmozdítja a hasonlóan gondolkodók egyesülési jogának és gyülekezési jogának gyakorlását. Ezzel összefüggésben merül fel a kérdés, hogy ki lehet-e tiltatni e platformokról egyes felhasználókat bűnmegelőzési megfontolásokból.

Kiemelten fontos kérdés ez a szexuális bűnözőkkel kapcsolatban, akik könnyedén opciók kereskednek velük mi ez kapcsolatba kiskorúakkal platformok a gyors keresethez platformokon keresztül.

Online munka a PeoplePerHour platformon - Budapest - AppJobs

John Hitz amellett érvel, hogy az ilyen bűncselek­mények miatt elítéltek — a büntetés végrehajtását követő — általános kitiltása nem fér össze a szólásszabadság védelmével. North Carolina ügyben, 37 a második jelentős olyan döntésében, amely a szólásszabadság internetes érvényesülésével foglalkozott, húsz évvel a Reno v. ACLU ügyet követően. Az amerikai joggyakorlat háromféle közfórumot különböztet meg, amelyeken a szóláskorlátozás megítélése eltérően alakul.

Az első a hagyományos közfórum közterek, utcák, parkokahol a szólásszabadság gyakorlása is bevett hagyomány, a második a kijelölt vagy korlátozott közfórum, amely a szólásszabadság gyakorlásának nem hagyományos, de erre a célra használható helye például előadótermek, amelyek igénybevétele a tulajdonos vagy kezelő hozzájárulásához van kötvea harmadik pedig a nem nyilvános fórum, amely nem arra szolgál, hogy ott valaki beszélhessen, de erre mégis sor kerülhet kórház, börtön, katonai bázis.

Minden platform

Samuel Alito bíró a Packingham-döntéshez fűzött párhuzamos indokolásában vitatta is annak jogos­ságát, hogy a Bíróság az internet egészét utcákhoz és közparkokhoz hasonlítja. A platformokhoz való felhasználói hozzáférést e felfogás szerint az állam jogi eszközökkel nem tilthatja meg, de a szolgáltató igen, és legfeljebb a diszkriminációellenes szabályok korlátozzák ebben. A szólásszabadság tradicionális felfogása szerint a social media platform egy magántulajdonú bevásárlóközponthoz hasonlít­ható, ahonnan a tulajdonos vagy üzemeltető bárkit eltávolíthat, ha megsérti a házirendet, illetve a közösségi együttélés általa meghatározott szabályait.

Élen jár például a Twitter-használatban Donald Trump amerikai elnök, aki vélelmezhetően már többször megsértette a szolgáltatás beszéddel kapcsolatos szabályait, mégsem tiltották ki a platformról, hiszen amit ott mond, még ha gyalázkodó vagy rágalmazó is, hír­értékkel bír 47 és persze reklámértékkel a szolgáltatás számára.

Make Money On Autopilot No Work! ($166.50 In 30 Mins)

A Twitter és felhasználója viszonyában az uralkodó felfogás értelmében a közfórumdoktrína nem alkalmazható, de felhasználó és felhasználó között, ha az egyik egy választott politikus, akkor már igen. Vagyis az a felület, amelyet nyilvános politikai kommuniká­cióra használnak egy social media platformon, lehet közfórum.

A bíróság részletesen elemezte a közfórumdoktrína alkalmazhatóságának kérdését, majd megállapította, hogy az elnöki fiók kijelölt vagy korlátozott fórum, amelyről nem lehet kitiltani azokat, akiknek véleménye nem sérti meg a szólásszabadság határait a kitiltás oka az ügyben érintettek kommentjei voltak, amelyek vitába szálltak az elnöki tweetekben foglaltakkal. A tömeges online véleményközlés lehetősége és a social media platformok ­felvirágzása kikezdte a hagyományos újságírás üzleti modelljét és szakmai követelményeinek ­érvényesülését.

A social media platformok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából - In Medias Res

A tényfeltáró újságírás — a reklámbevételek zuhanásával, így a sajtó anyagi ­megrendülésével — visszaszorult, helyébe pedig a gyors impulzusokra építő, szenzációhajhász tar­talom-előállítás lépett. A közönség szokásai átalakultak, és a terjedelmes, alapos cikkeknek ha megszületnek nem akad elég sok olvasója.

Ez a jelenség kedvez a hamis hírek fake news terjedésének, a lokális hírszolgáltatás visszaszorulása pedig a helyi szintű korrupció növekedésének, a politikai közbeszéd romlásának, a választási kampányok vásári komédiává züllésének és a szélsőségek erősödésének.